Erzsébet tábor

2016. 09. 26-tól 28-ig Zánkán töltöttük az időnket, az Erzsébet táborban, amit ki is használtunk. Iskolánk diák önkormányzati megbeszélései nem voltak idő rablók, és az egyik tagunkat, Stojsics Tímeát a DÖK vezetőjévé választották meg! Valamit még jobban összeszoktunk, és sokat beszéltünk a versenyről is. Bár, személy szerint én úgy gondolom, jobb lett volna tovább maradni, de túl hamar elment mellettünk az idő... Hát, igen, a legtöbb időt arra vesztegetjük, hogy időt akarunk nyerni.

Trójai háború

Homérosz költeményében a háború kiváltó oka Szép Heléna elrablása volt. Helené Meneláosz

felesége volt, akit Parisz, a trójai király Priamosz fia szöktetett meg Spártából. Ennek megtorlására vonult az egyesített görög hadsereg Trója ellen, hogy a becsületsértést megtorolja. Azonban tíz éves küzdelem után sem sikerült a megerősített várost elfoglalniuk. 

Nagy szerepet játszott ebben, hogy Priamosz apja, Laomedón alatt Poszeidón és Apollón építették a városfalak nagy részét, azok a szakaszok, amelyeket ők építettek, bevehetetlenek voltak. Hasonló szerepe volt a városvédő Pallasz Athéné szobrának, a Palladiónnak. Ezen felül maguk az istenek is beavatkoztak a háborúba, ki ezen, ki azon az oldalon. 

Odüsszeusz egy szolgától látta aki egy falovat faragott fiának és ebből nyert ötlet által építették meg végre a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat (trójai faló), amelyben a harminc legbátrabb görög harcos rejtőzött el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek. Kasszandra és a pap Laokoón figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát.

 Innen származik a mondás: „félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”, illetve a „trójai ló” fogalom. 

Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, hogy a vélt ajándékot a városba húzhassák.

A trójai faló

A trójai faló megépítése a trójai háború fordulópontját jelentette. A háború akkor már tíz éve folyt az Agamemnón zászlaja alatt egyesült görög seregek és a trójaiak között. A háború oka az volt, hogy Parisz trójai királyfi elrabolta Menelaosz spártai király feleségét, Helenét, és vele a spártaiak kincseit is.

A háború tizedik évében Odüsszeusz, a görögök egyik legnagyobb hőse, és Ithaka királya, Pallasz Athéné, a bölcsesség és a hadicselek istennője sugallatára javasolta a faló megépítését. Belsejében görög harcosokat rejtettek el, s ezután a görög seregek úgy tettek, mintha elvonulnának Trója alól.

Valójában csak egy közeli szigetig hajóztak, ahol kikötöttek, és vártak a Trójában maradt görögök jelére. A falovat Odüsszeusz tanácsára Athéné istennőnek készítették, hogy cserébe jó szelet biztosítson a görögöknek a hazaútra. A trójaiak, miután látták elmenni a görög hajókat, előjöttek a várból, és ott találták a lovat.

Ekkor Szinón, egy görög katona, akit Odüsszeusz előre betanított arra, hogy mit kell mondania, azt állította, hogy megszökött a görögöktől. Priamosz trójai király hitt Szinónnak, aki azt mesélte, a faló megvédi a várost. A trójaiak be akarták vontatni a várba a lovat, ám Apollón isten papja, Laokoón tiltakozott, mert ő átlátott a cselen.

Azonban Poszeidón tengeristen, aki maga is a görögök szövetségese volt, megölette két kígyóval Laokoónt és a fiait. A trójaiak ezt isteni jelnek tekintették, és bevontatták a városba a lovat.